Novellát írok ami rólam és Mejjindámról fog szólni. Rem majd teccik.Puss



Én és Melinda a parkban sétálgattunk, beszélgettünk. Nagyon jóba vagyunk egymással. Éreztem hogy valaki követ minket de nem szóltam, mert ismertem Melindát. Ha szólok akkor ezt mondja: Ne félj én itt vagyok, vagy ugynmár nincs itt senki. Ezért hallgattam. De amikor megláttam mögöttem egy árnyékot nem bírtam ki és odaszóltam Melindának.
-Követ valaki.-Én halkan
-....-Melinda nem mondott semmit.
-Inkább siessünk haza.-Én
-Oké.-Melinda
Hazafelé már-már futottunk mikor elénk került 3 lány. Melindát leütötték engem pedig magukkal vittek. Egy raktár épületbe ébrdetem fel. Melinda ott volt mellettem. Sírtam. Mit akarnak tőlünk. Megállt előttem az egyik csaj. Ezt kérdezte meg tőlem.
-Tom Kaulitz barátnője vagy?.-Csaj
-Ne..nem tudom ki az a Tom Kaulitz.-Én
-Ja persze.-Csaj és megpofozott
Nem tudtam mit tenni. Hisz igazat mondtam. Nem tudom ki az a Tom Kaulitz. Melindára néztem. Alig volt benne élet. Kérlek szólalj meg. Kérleltem gondolatban Melindát. De ő nem szólt hanem a szeméből egy könycsepp gurult le. A szemei nem csillogtak már úgy mikor elindultunk sétálni. Mikor beszélgettünk. Üveges szeme volt ami nem csillogott. A csaj elengedett engem, én odaszaladtam Melindához és a karjaimba ringattam. Ő ennyit mondott
-Szeretlek.-Melinda és az élet kiszállt belőle
-Én is. Nagyon. Nagyon szeretlek.-Én és elkezdtem sírni
Miért ő halt meg? Miért nem én? Miért ő? Még annyi ideje volt. Nem hiszem el. Miért?
A temetésén én voltam az első sorban. A sírjához mentem és csak bámultam. Eszembe jutott a kiskorunktól eltöltött szép idő. Gyerek kortól idáig elgondolkoztam és elordítottam magam.
-Neeeeeeeeeeeeee.
Válasz nem jött. Tudtam itt vége. Ha ő nem él én sem élhetek. Hazamentem. Bementem a konyhába összetörtem egy poharat. Mentem fel a fürdőszobába. A tükör elé álltam. Láttam az elzűlött arcom. Ezt mondtam magamban. Ha ő nem él, én sem fogok.
Ekkor az üvegszilánkot az ütőermehez tettem és meghúztam rajta. A vér folyt minden felé. De én csak halkan sírtam. Egyszer még előttem volt Melinda arca. Láttam ahogy szenved. Aztán végleg lehunytam a szemem. A temetésen Melinda mellé temettek el. Sírtak. Akik a temeésemen voltak, halkan sírtak. Én és Melinda mosolyogva néztük őket oda fenn. Ott együtt voltunk. Ott folytattuk amit abba hagytunk. Szeretlek Melinda örökre.



Bazz. Ezt én is megkönnyeztem. Na sok pucc. Komit